A koleszterin egy szteránvázas vegyület, amely minden emberi és állati sejtben megtalálható. Különösen nagy mennyiségben fordul elő egyes szervekben, pl.: a mellékvesében, idegrendszerben. A koleszterint a szervezet a májban állítja elő és a sejthártyák felépítésében van fontos szerepe, sokféle hormon szintézisének kiindulási anyaga.

A koleszterin "zsírszerű anyag", amely szervezetünknek életfontosságú: energiát ad, tápanyagként szolgál egyes sejtek felépítéséhez és működéséhez, valamint epesavak, bizonyos hormonok, vitaminok alkotórésze. Ha viszont a koleszterinszint tartósan megnövekszik, akkor ez elindíthatja az érelmeszesedés folyamatát, ami komoly szív- és érrendszeri problémákat okozhat.

A magas koleszterinszint leggyakoribb kiváltó okai a genetikai hajlam, egyes anyagcsere betegségek, illetve az esetek többségében a helytelen táplálkozás. A jó és a rossz koleszterin egyensúlyát mozgással és diétával próbálhatjuk meg helyreállítani.


A koleszterinszegény diéta nem minden esetben hoz eredményt, az ezért felelős faktor genetikailag öröklődik. Mielőtt kimondanánk a genetikai hajlamot, gyógyszeres kezelés előtt mindenképp próbáljuk meg a diétát. Érdemes az egész család étrendjét reformálni, hiszen ezeket a szokásokat elsősorban a családi körből hozzuk.


Egészségünkre káros koleszterin csak állati eredetű élelmiszerekben találhtaó, első lépésben csak ezeket kell mérsékelni. Növényi élelmiszerekből érdemes a magas rost tartalmúakat előnyben részesíteni. Ezek segítik a belek ürítését, illetve a már felvett koleszterin egy részét megköti a belekben és távozik.


Tej és tejtermékek bevitele nagyon fontos a helyes táplálkozáshoz, de ezek közül a csökkentett zsírtartalmúakat válasszuk, például: 1,5%-os tej, sovány túró, kemény sajtok. A lágy sajtok, sajtkrémek magasabb zsírtartalmúak ezért ezeket mellőzzük.


A legfontosabb, nem csak a diéta keretében, hanem teljes egészségünk megörzéséhez a folyadék bevitel. Az emberi test csaknem 70%-a víz, ezért ügyeljünk napi minimum 2 liter tiszta vizet elfogyasztani, nyári napokon ez lehet akár 3-4 liter is.

A vér koleszterintartalmát 12-14 órás éhezés után kell meghatározni, mivel a trigliceridértéket az étkezés befolyásolja. A vérzsírokat legalább két alkalommal kell mérni. A koleszterinszintet adó érték összetevőinek részletes meghatározása akkor szükséges, ha a koleszterinszint összességében emelkedett.
A fennálló vérzékenységről a mérést végző személyt tájékoztatni kell.

Különböző ajánlásokat találhatunk arról, kik és milyen gyakorisággal méressék vérük koleszterinszintjét. Elsősorban azoknak lehet fontos, akiknek családjában előfordult szív- és érrendszeri megbetegedés, illetve magas vérzsír-érték. Fiatal felnőttkorban érdemes egyszer megméretni, hiszen öröklődő hiperkoleszterinémia (magas szérumkoleszterin-szint) esetén tudatos megelőzéssel sokat lehet tenni az érkatasztrófák megelőzéséért. Normális értékek esetén elég lehet 1-5 évente ellenőrizni a vérzsírok szintjét. Ha ennél magasabb koleszterinszintet mérnek, akkor sűrűbben kövessék egymást a mérések. Családi veszélyeztetettség, szívbetegség esetén akár három havonta is lehet mérni, hiszen egyetlen csepp vér elegendő hozzá. Pontos gyakoriságát orvos dönti el.

Vérvétel

Egy-egy vizsgálathoz elegendő annyi vért venni, amit egy tűszúrással az ujjbegyből nyerhetünk (összkoleszterin-szint). Többnyire azonban a kar egyik vénájából veszik le a vért, és a koleszterinvizsgálat csak az egyik a sok mérés közül.

A vizsgálatra nem célszerű szűk ujjú pulóverben menni. A felkart gumiszalaggal elszorítják, hogy a vénákból ne tudjon távozni a vér. Azért szokták az embert megkérni, hogy néhányszor szorítsa ökölbe a karját, mert így további vérmennyiséget pumpál a vénába. Általában a könyökhajlatban futó egyik gyűjtőér környékét fertőtlenítik, majd szúrják meg. Egyszer használatos steril tűt vezetnek a vénába, és fecskendővel vagy speciális, zárt rendszerű, vákuumos vérvételi csővel veszik le a vért. A mennyisége 5-30 ml között változhat. A gumiszalag eltávolítása és a tű kivétele után a szúrás helyét leragasztják, vagy arra kérik az embert, hogy pár percig nyomja a kötést a szúrás helyére, hogy mielőbb megszűnjön a vérzés. Ehhez érdemes egy picit nyugodtan ülve maradni. Egyedül a vérzékenyeknél kell kicsit nagyobb gondot fordítani a vérvételre, és ezt feltétlenül közölni kell a vizsgálat előtt az orvossal.